14. ~Egy váratlan barátnő~

Nem a leghosszabb részt hoztam, de remélem azért tetszik :)) Akik még nem tették volna, azok iratkozzanak fel és várok pár kommentet is :)))) Jó olvasást!! xx

Mikor hazaértem mosolyogva vettem észre, hogy Jake zongorázik. Mindig jobb kevdre derít, ha játszik. Ledobtam a táskámat az ajtóba és szaladtam is a nappaliba. Szerintem Jake észre sem vett, mert rezzenéstelenül folytatta tovább a zonogra játékát. Ritkán játszott, mert valamiért nem szerette, ha hallgatták, ezért kihasználtam az alkalmat és felhúzott lábakkal kényelmesedtem el a kanapén. Lehunytam a szemeim és a harmadik zongorajáték után kedvem lett volna elaludni, de abbamaradt.

-Észre sem vettelek. –állt fel mosolyogva és mellém ült. Rögtön közelebb csúsztam hozzá,  átkaroltam a derekát és mellkasára hajtottam a fejem. Hiányzott.

-Miért vagy ilyen fura?? –kérdeztem halkan és valami normális magyarázatot vártam, de nem kaptam.

-Holnap bemegyünk a gyámügyisekhez. –váltott témát, amivel elérte, hogy dühös legyek. Utáltam, mikor kitér a válaszok elől.

-Nem megyek. –kulcsoltam össze a kezeimet mellkasom előtt.

-Nem kérdeztem, mondtam!! –változott meg a hangszíne és rá sem ismertem. Soha nem beszélt még így velem.

-Mi bajod?? Ártottam neked valamit?? –förmedtem rá. Meglepődött reakciómon, de meg sem várva, hogy válaszoljon felrohantam a szobámba becsaptam az ajtót és kulcsra zártam. Sírni akartam volna. Valami elromlott kettőnk között.

-Picúr engedj be. Sajnálom. –kopogott halkan az ajtómnál, miután nem tudta kinyitni az ajtót. Hallottam hangjában a megbánást és nem szerettem vele amúgysem veszekedni. Könnyes szemekkel fordítottam el a zárba a kulcsot és, mikor kinyílt az ajtó, Jake rögtön átölelt. –Sajnálom Picúr. Nem rajtad kéne kitöltenem a dühömet. –puszilt a hajamba.

***

-Maradj itthon, zárkózz be és ne engedj be senkit!! Ígérem, hogy el fogok mondani mindent, de most rohannom kell. –kapta fel Jake cipőjét és kabátját este 8 órakor és hatalmas ijedséggel az arcán rohant el egyedül hagyva engem. Alig zártam be az ajtót a konyhába valami összetörött. Gyorsan odarohantam és az ablak ki volt törve. A telefonomért nyúltam, aminek az asztalon kellett volna lennie, de nem volt.

-Sssssh!!  -fogta be valaki a számat hátulról. Túl jól ismertem azt a hangot és meg sem lepődtem. Lassan lekerül a kéz a számról le a nyakamon és a kéz folytatta volna az útját végig a testemen, ha nem lököm le onnan.

-Eljössz velem egy partiba Édes?? –suttogott a fülembe. Saját magamon éreztem, hogy reszketek, mint a nyárfalevél és tudtam, hogy mindegy mit mondok így is úgy is vele kell menjek.

-M-milyen partiba??

-Amilyenbe csak szeretnél. De elmehetünk vacsorázni is. Mit szólsz?? –ajkai fülemet súrolták és a fejem zsibbadni kezdett hangjától.

-Jake??

-Amígra ő megjön, te már ágyba leszel. –rázkódott hátamnál a mellkasa, ahogy nevetett halkan.

-Ígéred?? –mély hangon belehümmögött a fülembe. Kész voltam tőle.

***

Az úton autóban végig a ruhát húzkáltam magamon, amit Zayn parancsolt rám. Tűzpiros volt és szinte mindenem ki volt belőle. Egy ribanc is megirigyelte volna a megjelenésem. Zayn zavarbaejtően mért végig 100x-ra is, ahelyett, hogy az utat figyelte volna. Már rég megbántam, hogy képes voltam eljönni vele.

-Ami délután történt… Én… Csak ne fuss el előlem. –próbált a szemembe nézni, de tekintete, folyamatosan leesett a dekoltásomra, majd vissza a vörössé vált arcomra. Elfordultam és kibámultam az ablakon, közbe átkoztam magam a felelőtlen döntéseim miatt. Fogalmam sincs hova megyünk ennyit, de már fél óra után muszáj volt rákérdeznem valamire.

-Honnan tudtad, hogy Jake elmegy?? –kérdeztem halkabban, mint szerettem volna és reméltem, hogy hallotta. Féloldalasan elmosolyodott.

-Szóltam egy ismerősömnek, hogy törjön be a barátnőjéhez. –mondta teljes nyugodsággal. Jake-nek van barátnője?? Soha nem említette és eddig még nem is tudtam róla, hogy valaha is lett volna neki barátnője. Néha kezdtem azt hinni, hogy meleg, hiszen Jake nagyon is jóképű volt. –Várj nem is tudtál róla?? –nevetett. Összezavarodott tekintettel megráztam a fejem. –Hát ez fergeteges. –látványosan jól érezte magát, hogy leleplezte előttem Jake-t, de engem csak az foglalkoztatott, hogy miért nem árulta el nekem, és hogy mióta. Úgy éreztem, hogy elárultak. Hogy elvesztem Jake-t és tényleg egyedül maradok. Most is egy vadidegen férfi autójába ülök, aki mellesleg a tanárom és rám van szállva. A vékony kötélen táncoló életem kezd megbillenni és félek, hogy egy nagy esés lesz a vége.